Gazdag Erzsi: Mesebolt; Száll a sárkány

Dia írta:

Mesebolt

A Mesebolt az egyik szívem csücske könyv a már emlegetett első könyvcsomagból. Arról is esett már szó, hogy szinte vidéken nőttem fel, ezt úgy kell érteni, hogy a nyarat a nagyszüleimnél töltöttem, főleg munkával, mert az mindig volt. Két és fél éves koromtól oviig ott éltem majd" háromnegyed évet. Ezek az idők is annyira meghatározóak, hogy sokak szerint is elég kifordított ember lettem, aki nem mindig tudja eldönteni, hogy falusi, külvárosi vagy városi. Mindenféle és egyik sem. Nekem a kolbász egészséges; a színes, aromás, cukros joghurt az egészségtelen kategória. Kiselőadást tartottam a gyerekeknek a pesti óvodánkban, iskolánkban a boci, malac születéséről. Ott, ahol volt olyan, aki azt hitte, hogy a tyúk testét nylon zacskó fedi és a macska gerinctelen állat. Manapság is találkozom olyannal, aki rákérdez, hogy miért morog a macskám, mert nem tudja, hogy dorombol.

Most már egy kis faluban élünk. Csak hobbi állataink vannak, nem pakolok trágyát, de közel vagyok a természethez, amit szeretek. Itt kezdődik az utcavégén. Zalán is ide született, és amikor az első könyveit válogattam, szükségem volt olyanra is, ami régi, ami értéket ad. Amiben pelyhes kiscsibék születnek. Amiben kenyeret sütnek sokszoknyás fejkendős asszonyok. Amiben a gyerekek labdáznak, hóembert építenek és vásárban falovat és perecet kapnak. Nos, több kötet mellett nekem elsősorban ez a könyv a Mesebolt.

Kányádi Sándor: Billegballag

Dia írta:

Amikor az ember lánya (én) megtudja, hogy terhes, azonnal képezni kezdi magát babakocsiból, kismamaruhákból, babaruhákból, babajátékokból és gyerekkönyvekből. Azután picit lehiggad, mert, hogy ugye hol van még a szülés. Ám amikor rájön, hogy kis túlzással a férje tovább tudja énekelni a csigabigagyereki szövegét, de még ő sem tudja tökéletesen, akkor cselekedni kezd. Ez úgy a terhesség 9. hetére tehető. Mondókás könyvek, verses könyvek tömkelegét pakoltam a virtuális kosárkámba, vadásztam a neten, keresgéltem és pánikoltam is egy kicsit, mert minél több mindent láttam, annál jobban éreztem, hogy milyen kevésre emlékszem. 

 Így történt, hogy Zalán első csomag megrendelt könyvei között szerepelt a címben szereplő versgyűjtemény is. Akkor azt ígértem a férjemnek, hogy ez a csomag kitart 3 éves koráig, (remélem ezt már elfelejtette.) Többek között ezért is történhetett, hogy a könyvbe belelapoztam és feltettem a polcra, hogy: majd később. Plussz be kell, hogy valljam, nem tetszett. A rajzok a varjúdombi mesékre emlékeztettek, a verseket meg nem igazán ismertem. Néhányat persze Kaláka, Gryllus Vilmos feldolgozásból, de azokat meg kényszeresen énekelni kezdtem a könyvből. Amit tudtam fejből, azt meg amúgy is énekelgettem.

Tony Wolf: Erdőháti mesék – Pettyeskaticáék falujában és más mesék

Írta: Dia

Szerintem a katicákat mindenki szereti, aki nem bogárfóbiás. Lányka, fiúcska, felnőtt, ha katicát lát, örül a kis bogárkának. A kisfiam, Zalán (1,7) katicamániás. Barátainktól kapta a fenti könyvet, amit én biztos, hogy nem vettem volna még meg neki, de lehet, hogy mire megvettem volna, akkora már nem is lett volna katicamániás. Egyszóval jó, hogy van nekünk már ilyen könyvünk, de nagyon vigyázunk rá. A könyv szupertitkos és -biztonságos felső polcon helyezkedik el a szobájában, a többi papírlapos könyv között. Ez persze nem akadályozza meg abban, hogy időről időre le ne kérje. Nem mintha nem vigyázna rá, meg úgyis az övé, de én nagyon sajnálnám őket, mert amikor már épp nem „óas”, akkor átautózik rajtuk, átsétál, stb. Ezeket a könyveket együtt olvassuk, ami jobb mindenkinek, a könyveket is beleértve.

A művet percekig simogattuk a férjemmel, amikor megkaptuk…őőőő Zalán megkapta. Puha szivacsos a külső borítója és nagyon sok katica van rajta. Tesznek-vesznek, jönnek-mennek, főznek, teregetnek, talicskáznak. Körben a fákról, bokrokról állatok, madarak, bogarak figyelik őket. A belső borítón apró állatkák vannak, ezeket is milliószor kiveséztük már, megunhatatlanok… ééés még ki sem nyitottuk igazán a könyvet!